Politikai támadás az osztrákok keresete a paksi bővítés ellen

Wattmester

Nagyon úgy tűnik, hogy Ausztria atomellenessége továbbra is kitart attól függetlenül, hogy a hozzáértő és mérvadó szakmai szervezetek és szakemberek szerint a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazására van szükség. Ausztria pont az ellenkezőjét gondolja. Ezért talán nem is lepődünk meg azon, hogy hétfőn az osztrák környezetvédelmi minisztérium bejelentette, hogy Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen elvi, politikai indokok alapján. Ezzel egyértelműen szembemenve a nemzetközi energetikai és klímavédelmi trendekkel.

Fotó: Haidvogl, Gertrud

Nukleáris váltóállítás az Európai Unióban 

Nagyon úgy tűnik, hogy a zöld szervezetek és politikusok legnagyobb bánatára az Európai Unióban egy nagyon határozott váltóállítás figyelhető meg az atomenergia irányába. Ezt támasztja alá például az Európai Parlament által 2015. december közepén megszavazott „Az európai energiaunió felé” c. állásfoglalás (2015/2113 (INI)) is.  

„143. megjegyzi, hogy 2014-ben az atomenergia adta az uniós energiamix (szerk.: fordítási hiba miatt itt helyesen villamosenergia-mix írandó) 27%-át, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia több mint felét, hogy a 132 uniós atomerőműből (helyesen 130 atomerőművi blokk) 2050-re 130-nak a leszerelése esedékes, ami jelentős hiányt eredményez az uniós villamosenergia-szerkezetben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és alapterhelési villamos energia terén, elismeri, hogy noha néhány tagállam úgy döntött, hogy felhagy az atomenergiával, más tagállamok nemzeti és uniós energetikai és éghajlat-változási célkitűzéseik elérése érdekében új atomenergetikai projekteket kívánnak végrehajtani, és felkéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy az Unió ehhez – az uniós belső piaci és versenyszabályok szerint – nyújtson felhatalmazó keretet azon tagállamok számára, amelyek új atomenergetikai projekteket kívánnak megvalósítani;” 

„144. megjegyzi, hogy az atomenergia az európai energiarendszer egyik legfontosabb alkotóeleme, amely alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást eredményez, egyidejűleg korlátozza az importtól való függőséget, biztosítva az állandó villamosenergia-ellátást, amely kiszolgálhatja a belső piacot és szilárd alap lehet egy olyan energiarendszerhez, amelybe a megújuló energiák fokozatosan bevezethetőek;” 

A dokumentum arra is világosan felhívja a figyelmet, hogy a tagállamok joga meghatározni energiaszerkezetüket, azaz azt, hogy a fogyasztókat milyen erőművi struktúrában kívánják kiszolgálni az adott tagállam természeti, gazdasági, ellátásbiztonsági és egyéb adottságait is figyelembe véve. Jelen eseten az atomellenes Ausztria végeredményképpen ezt a tagállami alapvető jogot kérdőjelezi meg azáltal, hogy a paksi projektet támadja. Szerencsére Európa döntő része józanul áll az atomenergiához, így az atomerőművi kapacitások fenntartásában és új blokkok építése mellett teszi le a voksát. Új blokkok épülnek Finnországban, Franciaországban, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban is. Természetesen Ausztria a brit beruházás állami támogatását jóváhagyó döntés tárgyában már korábban pert indított az Európai Bizottság ellen. Több európai ország pedig „erősen” gondolkozik és teszi meg a kezdeti lépéseket az új blokkok építésével kapcsolatos szakmai, politikai döntések meghozatala érdekében.  

A csúf igazság 

A szomszédos Ausztriának a magas hegyei miatt lényegesen jobbak a domborzati adottságaik. Jelenlegi adatok szerint az osztrák villamosenergia-rendszerbe beépített nettó közel 21 800 MW kapacitásból például a vízerőművek mintegy 8590, a szivattyús-tározós erőművek 3400, a gázerőművek 4470, a naperőművek 1030 és a szélerőművek 2840 MW értékkel részesülnek.  2015-ben az osztrák bruttó villamosenergia-termelés éves mennyiségéből a vízerőművek közel 62, a hőerőművek pedig mintegy 30 százalékban részesültek.  Ilyen természeti adottságok mellett könnyű az osztrákoknak azt mondani, hogy nem kell nekünk atomerőmű. 

Az ausztriai villamosenergia-termelés összetétele 2018. január 11-én

Az osztrák víz és szivattyús-tározós erőművek kiemelt fontosságát jól illusztrálja a fenti ábra is. 2018. január 11-én egész nap az ausztriai villamosenergia-termelés döntő hányadát ezen erőművek adták. 

Joggal felvetődik, hogy Ausztriának miért is állhat érdekében „a nem szeretjük az atomenergiát, mi zöldek vagyunk” politikai szlogen mellett a paksi projekt támadása? Erre is megvan a válasz. 2016. februárjában a Der Standard osztrák lap egy cikket jelentetett meg, amely a berlini Energy Brainpool Intézet által készített tanulmányra hivatkozva világított rá bizonyos aspektusokra. 

Az Intézet által készített összefoglaló bemutatja azt, hogy az osztrákoknak és a németeknek miért is „káros” a paksi új kapacitás. Alapvető ok, hogy a paksi új blokkok által termelt villamos energia hatására a német áramtőzsdén várhatóan megawattóránként 70 eurócenttel fog csökkeni az áram ára. Az árcsökkenés azonban csak első pillantásra jó a fogyasztónak. Ha a tőzsdén esik a villamos energia ára, akkor a megújuló energiák költségei növekedni fognak, mivel növekedni fog a különbség a nap- és szélerőművek garantált átvételi ára és a nagykereskedelmi ár között. Ezt pedig végső során a lakosságnak kell majd megfizetnie. A két piac összefonódása miatt ez a hatás az osztrákoknál is érvényesülni fog. 

2017. március 6-án hatodik zöld lámpaként az Európai Bizottság elfogadta a magyar fél érvelését, így lezárta a Paks II beruházással kapcsolatos tiltott állami támogatásról szóló vizsgálatot is. Ezt követően a Greenpeace tulajdonképpen saját maga vallotta azt be, hogy miért is fáj igazán az osztrákoknak a folyamatos termelésre képes 2400 MW új paksi kapacitás. Ez pedig egybevág a berlini Intézet által mondottakkal. 

„A Greenpeace aggodalmát fejezte ki, hogy a Magyarországról érkező áram lenyomja majd az osztrák tőzsdei árakat és aláássa az ausztriai megújuló energiaforrások versenyképességét. A szervezet szóvivője, Hanna Simons szerint Ausztriának ismét be kell bizonyítani, hogy „nem hajol meg az atomlobbi előtt”.” 

Ez tehát a csúf igazság. Egyértelmű, hogy az atomellenes Ausztria politikai, de különösen gazdasági okok miatt támadja a paksi beruházást. Azon sem érdemes meglepődni, hogy a zöldlobbista Jávor Benedek azonnal Bécsbe száguldott nemzetközi sajtótájékoztatót tartani, ahol láthatóan „nagy” volt az érdeklődés. Jávor Facebook bejegyzése szerint: Teljesen egyetértek az osztrák kormánnyal. Nem kivételezgethet az Európai Bizottság egy olyan iparággal, ami veszteséges, veszélyes, és alkalmatlan a klímaváltozás elleni harcra.”

Kép forrása: Jávor Benedek Facebook oldala

Az atomerőművek alkalmatlanok a klímaváltozás elleni harca? Ez már tényleg a vicc kategória. Szerencsére ezzel a kijelentéssel a hozzáértő szakemberek és szervezetek nem értenek egyet. A nemzetközi tanulmányok egyértelműen kimondják: a klímavédelmi harc megnyerése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van. Ez a két energiatermelési-mód egymást erősíti, nem pedig kizárja. 

Talán érdemes lenne Jávor Úrnak inkább a roppant környezetszennyező szénerőművek bezárására koncentrálnia, mivel azok az igazán veszélyesek. Németországban például évente több ezren halnak meg a szénerőművek szennyezése következtében. A továbbra is magas szenes részarány miatt pedig bukják a 2020-ra tervezett kibocsátás-csökkentési célt. Arról nem is beszélve, hogy a németek falvakat és templomokat is rombolnak új szénbányák nyitása érdekében. Inkább ezek ellene kellene erélyesen fellépni.   

Az atomerőművek veszteségesek? Az Európai Bizottság vizsgálata a paksi projekttel kapcsolatban pont az ellenkezőjét állapította meg. A Bizottság szerint: az új blokkok építésére hazánknak szüksége van, a blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek. Az igazán veszteségesek valójában a megújulók. Németországban évente például 26-27 milliárd euróval támogatják őket. Ebből az összegből a németek évente tudnának venni több mint 4 új paksi blokkot… 

A példaértékű Paks II. projekt 

A Miniszterelnökség a hétfői osztrák bejelentésre reagálva közleményében hangsúlyozta, hogy a paksi projekt példaértékű nemzetközi szinten is.  

Fontos kiemelni, hogy az ENSZ Espooi Egyezmény titkársága "best practice"-ként, vagyis követendő példának és jó gyakorlatnak minősítette a Paks II. beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárását, és ugyanígy jó gyakorlatnak azonosította azt az ENSZ alatt működő, bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. Ausztria is megállapította, hogy a felek együttműködése az eljárás során hatékony volt: Bécsben nagy lakossági érdeklődés mellett zajlott a Paks II. beruházás környezeti hatásairól szóló konzultáció 2015 őszén. A bécsi közmeghallgatáson minden felmerült kérdésre választ adtunk.” 

Magyarország a hazai klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében a nemzetközi trendeknek is megfelelve követendő példaként az atomenergia és a megújuló energiaforrások mellett teszi le a voksát. Ausztriának ezt illene tiszteletben tartania, mivel a villamosenergia-mix meghatározása szuverén jogunk.

https://wattmester.blogstar.hu/./pages/wattmester/contents/blog/47619/pics/lead_800x600.jpg
ATOM,atomerőmű,ERŐMŰVEK,Paks 2
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?