Tiszta vizet öntünk a zöld színű pohárba

Wattmester

Kiváltható lenne-e a paksi bővítés pusztán az épületek szigetelésének javításával és az energiahatékonyság növelésével, ahogy az Energiaklub nyilvánosságra hozott tanulmányát lobogtatva néhány, messziről zöldes árnyalatú honatya állítja? Nos, kétségkívül az említett kérdésekben van lemaradásunk és kívánatos lenne e téren fejlődnünk, de óriási balgaság lenne azzal nyugtatnunk magunkat, hogy ha polisztirol réteggel beburkoljuk a házunkat, veszünk pár energiatakarékos izzót, már téphetjük is össze a Putyin úr kézjegyével ellátott szerződést. 

Hogy egy picit tisztábban lássunk, érdemes visszatekintenünk a múltba. Magyarországon a háztartások által felhasznált energia legnagyobb részét földgáz alapú fűtési rendszerek teszik ki. A földgáz széles körű elterjedésében döntő szerepet játszott az a körülmény, hogy tiszta, relatíve megfizethető, praktikus fűtési megoldást kínált, a KGST országok partnerségi viszonylatában pedig szinte korlátlan mennyiségben volt kedvezményesen hozzáférhető. Hogy mennyire volt józan döntés egy ország elsődleges erőforrásszükségletét olyan energiahordozóra alapítani, amelyet csak import útján tud kiszolgálni, az megint csak egy érdekes kérdés, de ezen már kár keseregni, amúgy is az utólagos okoskodás klasszikus esete állna fenn. Így válhattak az eddig csak „komfortos” lakások „összkomfortosokká”. Ez azt jelentette, hogy a földgáz segítségével könnyen meg lehetett oldani a lakások egyéb helyiségének fűtését is, mint például a konyháét vagy az előszobáét. Kényelmes, hamar megszerettük, kidobtuk az olajkályhát is, mert már nem bírtuk a szagát, kidobtuk az éjszakai hőtárolós kályhát, mert csak egy-egy helyiség melegítésére volt alkalmas. Jött a földgáz. Az addig hidegen maradó mellékhelyiségek, mint konyha, fürdőszoba, előszoba, toalett ezzel a megoldással egyszerre meleg lett, a lakás összkomfortossá változott, értéke, komfortfokozata nőtt. 

Mindezekből tehát jól látható, ha nagy erőkkel nekilátunk az épületeink szigetelését, energiahatékonyságát javítani alapvetően a földgázfelhasználás fog csökkenni, ezekkel a beruházásokkal KIZÁRT olyan mértékű villamos energia megtakarítást elérni, amely annulálhatna egy, az ország – lakossági és ipari – energiabiztonságát hosszútávon szavatoló atomerőmű építését. A margón megjegyzendő – ahogy arra számos energetikai szakember is felhívta a figyelmet –, a lakások túlszigetelése a penészedés fokozott veszélyével jár, amelyet megelőzendő mesterséges szellőzőrendszer telepítése indokolt, amelyek bizony növelik a villamosenergia fogyasztás. Az alternatív fűtési rendszerre való áttérés esetében (napkollektor, hőszivattyú) pedig jóllehet drasztikus földgázfogyasztás csökkenéssel, vagy teljes elhagyással számolhatunk, de ezen korszerű rendszerek működtetéséhez bizony többlet elektromosság felhasználással kell kalkulálni. 

Jóllehet a vitaindító, energetikában láthatóan járatlan zöldpárti nyilatkozatok szirénhangokként hathatnak a laikus, az atomerőmű kérdésben óvatosan szkeptikus egyszeri embernek, de mielőtt elhamarkodottan ítélnének, érdemes tájékozódni. A fent olvasható érvrendszer csak egy megvilágítása a bővítésnek, de ugyanaz az eredője, mint számos más dolgozatnak: Magyarország sajnos ma nincsen abban a helyzetben, hogy mind a lakossági, mind az ipari villamosáramfogyasztását alternatív megoldások mentén diverzifikálja, mert egyrészt a hazai viszonyokra adaptálható technológia még nem áll rendelkezésre, másrészt azok megvalósítása a többszörösét emésztené fel Paks II. költségeinek.

Címkék: ÁRAM, ATOM, ERŐMŰVEK
http://wattmester.blogstar.hu/./pages/wattmester/contents/blog/25444/pics/lead_800x600.jpg
ÁRAM,ATOM,ERŐMŰVEK
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?